Kislányként egyszer eljutottam az erdélyi Parajd hegyoldalaiba, ahol a sok vadvirág mellett egy pici piros termésű növényt is felfedeztem. Akkor még nem tudtam az mi lehet, de ma már tudom, hogy egy olyan növényre bukkantam, aminek az erdők, dombok, legelők adnak otthont. Ott gyepűrózsának nevezték, amit mi leginkább úgy ismerünk, hogy csipkebogyó. De nagyon érdekes nevekkel büszkélkedhet, hiszen egyes tájakon petymegnek és hecsedlinek is hívják. A számomra megmosolyogtató népi neve, a seggvakaró elnevezés.

A C-vitamin tartalmáról ismerik a legtöbben, de fontos megemlíteni, hogy A-vitamint, vasat, magnéziumot, cukrot, alma és citromsavat, cseranyagot, pektint és flavonoidokat is tartalmaz.
Bizonyára nem mindenki ismeretes a fent említett nevek jelentésében, de hihettek nekem, egy nagyon egészséges, vitamindús, igazi sokoldalú hatóanyag tartalmú növényről van most szó, melynek a fogyasztását, én kötelezővé tenném. :)